A mai szombati nap egy érdekes témát szolgáltatott... Amikor pénteken visszaértünk a hotelbe az edzőmeccs után, a hotel hall-ban több szembeötlő dologra felkaptuk a fejünket: egyrészt a hall egyik felében berendezte a terepet magának egy egyszemélyes zenekar, hangfalakkal, kontroll ládákkal,és természetesen –ha már egyszemélyes zenekarról beszélünk – az elmaradhatatlan szintetizátor.

A másik érdekesség, hogy a termet szélességében és hosszúságában is vagy száz, zömében 65 feletti nyugdíjas hölgy és úr lepte el. El lehet gondolni, az „öreg nénis parfümillat” már-már tapintható sűrűségben volt jelen a hotel levegőjében. Szóval kiderült, hogy valami party készülődik. Jól gondoltuk, vacsora után rákezdtek, és éjfél után fejezték be a mulatságot.

Azt is megtudtuk, hogy a velencei karneválról érkeztek hajóval, sportnyelven szólva nyilván ott megkapták a terhelést, átestek a holtponton, és nálunk csak levezetett a horvát és olasz nyugdíjas csapat. Ehhez a „zenekar” segítséget is nyújtott: felcsendült a nemzetközi filmipar valamennyi híres filmzenéje, Emmanuel kalandjaitól a Profi című klasszikusig.

Ma ezen csámcsogtunk délelőtt. A vezetőedző egyébként engedékeny volt a társasággal, ma nem kellett 7-kor felkelni, ma lehetett aludni 8.30-ig! Több játékos is örömhírként élte át ezt az edzői bejelentést. Délelőtt kis futás, aztán délután pedig jött egy ismételt felkészülési mérkőzés a bosnyák 9. helyezett ellen, a Zvijezda Gradacac ellen. Legnagyobb szerencsétlenségünkre ugyanaz a játékvezető sporttárs vezette a mérkőzést, aki tegnap. Tegnap azért azt gondoltuk, a Szarajevó elleni ténykedése csupán egy enyhe fokú kibicsaklása volt a tárgyilagos szemléletének, ma azonban erre rácáfolt. Lehetett rosszabbat produkálni a tegnapinál.

De ez minket azért ne mentesítsen. Rengeteg helyzetet kidolgoztunk, volt olyan helyzetünk is amit már bent láttunk, ugrottunk is a kispadon, de hiába. Egyébként az eddigi edzőmeccseinkkel összevetve, amiket az edzőtáborban játszottunk, magasan a mai együttes volt a legszervezettebb.

Mindenhol vannak magyarok, még Rovinjban is. Így sikerült ma találkoznunk egy Rovinj-i szállodatulajdonossal, aki vajdasági magyar, a szakmai stáb pedig estére meghívta egy Matias-borkóstolásra,  névjegykártya csere megtörtént,szimpátia kölcsönös, mi kell még egy ismételten  tartalmas naphoz?

A szöveget tegnap is Brassói Attila sajtófőnök készítette. Lesznek interjúk is, csak a feltöltésük nagyon nehezen halad. A képeket a PMFC facebook oldaláról kaptuk.