Bő egy hónapja nem volt úgy bejegyzés az oldalon, ami azért érthető, hiszen téli szünet van, a csapat is csak nemrég állt újra edzésbe, ilyenkor kevesebb téma adódik, amiről írhatunk. Kevesebb, de azért így is akad valami, például a szokatlan aktivitásunk a játékospiacon: sok az érkező, vannak távozók, akadt meglepetés és papírforma transzfer is.

Ezekről az átigazolásokról valószínűleg már mindenki hallott, nem ebben az írásban fogunk bejelenteni egy új sztárigazolást, helyette inkább az eddigiekről írjuk meg a véleményünket.

Kezdjük talán a kölcsönből visszatértekkel, hiszen papíron ezek is átigazolásnak számítanak, bár mindenki tudta, hogy a szünetben visszatérnek a csapathoz. Eszlátyi, Sólyom, Fodor, Godslove és Samuel Ato Mislenyből, Kvekveskiri pedig Szigetszentmiklósról jött vissza, közülük Sólyom már biztosan végleg visszatér az NB2-be és valószínűleg a többiek is máshol töltik majd a tavaszt.

Az átigazolási szezon egyik legfontosabb híre viszont Nagy Olivér szerződéshosszabbítása. Sokat izgultunk eredetileg nyáron lejáró szerződése miatt, hiszen gyakorlatilag a csapat legjobbjává nőtte ki magát. Persze nem kizárólag tőle függ a csapat játéka, de azt eddig is láthattunk, hogy ha neki megy a játék, akkor a csapatnak is megy, ha nincs jó formában, esetleg nem játszik, akkor ötlettelen a csapat. Ehhez jön még fiatal kora is, így nem kell pro-licences játékosügynöknek lennünk, hogy felismerjük: egyik legértékesebb, legpiacképesebb játékosunkról van szó. Sajnos ezzel tehetős hazai és külföldi klubok is tisztában vannak, így télen többen is megkeresték Olivért, a legkomolyabbnak közülük a Győr tűnt, akik játékosokat is adtak volna cserébe. Nos, ez végül nem történt meg, Olivér hosszabbított 2015-ig, most már csak az a kérdés, hogy ez mit is jelent.

Ahogy azt már leírtuk, Olivér a legpiacképesebb játékosunk, amit egy jó tavaszi szezonnal még tovább fokozhat, így ha nem hosszabbít, nyáron biztosan elvitték volna, ráadásul ingyen. Ezzel a új szerződéssel tehát elsősorban ezt védte ki a klub, illetve valószínűleg Olivér se szeretné, ha nevelőegyesülete rosszul járna. Ettől függetlenül nyáron biztosan meg fogják keresni és, ha őszinték akarunk lenni, akkor el kell adnunk, ez a klub és a játékos érdeke is. Olivérben nagyon sok van még, őszintén hiszem, hogy pár év múlva a válogatottban is alapember lehet, de ehhez még sokat kell játszania, magasabb szinten, erősebb bajnokságban. Reálisan nézve itt, Pécsett sokkal tovább nem fejlődhet, ezért a saját érdekében is el kell igazolnia. A józan ész azt diktálná, hogy a következő lépcsőfok az egyik hazai bajnokesélyes (Győr, Loki) legyen, de én nagyon nem szeretném itthon más csapat mezében látni, így maradjon inkább Nyugat-Európa, elsősorban Ausztria, Belgium, Hollandia.

A klub részéről azt kell belátni, hogy, miként már az előbb is írtuk, nagyon nem fog tovább fejlődni itt, a piaci értéke nem fog nőni, ellenkező esetben viszont megvan az a veszély, hogy ha túl sokáig marad, esetleg veszít a motivációjából, elkedvetlenedik, stb., így az egyetlen reális opció a idén nyári eladás marad. Érdemes megfigyelni, hogy az utóbbi évek sikeres magyar légiósai mind 22 éves koruk körül igazoltak külföldre egy erős, bajnokesélyes itthon klubtól: Huszti, Dzsudzsák, Juhász, vagy akár Dárdai is ennyi idős volt, mikor magasabb szintre lépett a fejlődése érdekében. Ellenpéldaként esetleg a debreceni Coulibalyt lehetne említeni, aki a Bajnokok Ligája szereplés után akart eligazolni, ami egyben a klubja érdeke is lett volna, ám végül marad Debrecenben, és jó ideig kedvetlenül, tudása alatt játszott. A mi esetünkben nem kéne ebbe a hibába esni, így hiába a 2015-ig szóló szerződés, szerintem készüljünk fel arra, hogy nyártól Olivér máshol fog játszani.

Az eddigi egyetlen igazolásunk pedig a nigériai Okoronkwo. Róla is megírtak már szinte mindent az elmúlt napokban, például azt, hogy a Bundesligában is játszott, hogy olimpiai ezüstérmes és azt is, hogy nigériai felnőtt válogatott. Ha kicsit részletesebben szeretnénk ismerni eddigi karrierjét, akkor érdemes a 2008-as olimpiával kezdeni. Az olimpiai focitornán ugyebár huszonegy éven aluli játékosok játszhatnak, egy-két túlkorossal kiegészítve, ezért kérdés, hogy mennyire lehet komolyan venni egy ilyen tornát, de a pekingi kicsit más volt. Az argentinok eleve erős csapattal mentek (Di María, Messi, Agüero, Mascherano, stb.), de a bronzérmes braziloknál is játszott Thiago Silva, Pato vagy Ronaldinho. Nos, ezeket előzte meg Nigéria, soraiban Okoronkwoval, aki az összes meccsen kezdő volt, igaz, gólt nem szerzett. Újdonsült csatárunk ekkor még a Hertha játékosa volt, akiknél összesen 39 meccset játszott le, négy szerzett góllal. Később játszott még Oroszországban, legutóbb pedig Norvégiában, elmondhatjuk tehát, hogy fiatal kora ellenére több erős bajnokságban is játszott. Mivel játszani még nem láttam, csak Youtube videókon, így nehéz lenne megállapítani, hogy pontosan mit tud, de azért van még egy-két forrás, amiből tájékozódhatunk.

Az olvasók közül biztos sokan ismerik a Transfermarkt nevű német oldalt, ami a világ összes fontos futball bajnokságának statisztikáit gyűjti össze, csapatra, játékosra lebontva. Remek kis oldal, részletes és precíz, órákat is el lehet tölteni vele, ha nem figyelünk oda. A legtöbben viszont azért szeretik idézni, mert az oldal megpróbálja a játékosok árát, piaci értékét is megbecsülni, amit aztán sokan, tévesen, tényként kezelnek. Az oldal szerkesztői igyekeznek mindent figyelembe venni a játékosok életkorától, pozíciójától elkezdve az elmúlt fél/egyéves teljesítményén át a bajnokság és a csapat erősségéig, így adnak meg egy bizonyos árat. Ezek az összegek persze általában messze vannak a valós ártól, sokszor lehet velük vitatkozni, de szerintem azért az arányokat jól mutatják. Így például az oldal szerint a magyar bajnokság legértékesebb játékosai Varga Józsi, André Alves és Mladen Bozovic; a mi csapatunk kerete pedig értékesebb, mint a Siófoké, de kevesebbet ér, mint a Győré. Ezzel nehéz lenne vitatkozni, egészen reálisnak tűnik.

Az oldal alapján Okoronkwo három éve még a mostani értékének tízszeresét érte (mint mondtam, a konkrét összeg mindegy is, inkább az arány a fontos), de később a teljesítménye miatt ez az érték csökkent. A lényeget viszont leszűrhetjük így is:  Solomon tehetséges, megvan benne a potenciál, hogy jó játékos, húzóember legyen; aki a Bundesligában is megállta a helyét, az az NB1-ben is képes lehet a jó teljesítményre. Ennyit a reményeinkről vele kapcsolatban, de aggályainknak is szeretnék hangot adni.
Az a tény, hogy huszonnégy évesen már öt különböző klubja is volt és egyik helyen se töltött hosszabb időt, minimum furcsa. Aztán az sem feltétlenül jó jel, hogy legutóbb a 2007/08-as szezonban játszott végig egy idényt, akkor 22 meccsen szerepelt a Herthában. Az utána következő években alig-alig lépett pályára és sajnos a góllövés sem ment neki túl jól, ami egy csatár esetében azért fontos lenne.
A klubvezetés valószínűleg mérlegelte ezeket, és úgy volt vele, hogy ingyen jön egy játékos, aki akár még be is válhat, hiszen elég jó csapatokban játszott; durván fél év alatt kiderül, mennyi van benne. Addig a fizetését kell állni, ennyi meg belefér, tehát többet nyerhetünk az üzleten, mint amennyit esetleg buknánk.
Most viszont itt van, az első csapatnál, úgyhogy azt kell még kitalálni, hogy hol, milyen poszton, ki helyett, ki mellett fog játszani. Vele együtt van a keretben öt csatár (Eszlátyival együtt hat), ez így elég sok, főleg, hogy eddig a meccsek nagy részében egy klasszikus csatárral játszottunk csak. Solomon az adatlapja szerint vagy a kapu közvetlen közelében játszik, vagy egészen előretolva a két szélen, elsősorban a jobb oldalon, ez leginkább Horváth Zsolti posztja.

Feltételezem, hogy középen, a kapu előtt marad Bajzát, így Solomon a két szélen játszhat. Mivel a baloldal Zeljkovicé, esetleg Pintéré, Solomonnak marad a jobbszél. Ezen kívül még egy sima 4-4-2-ben tudnám elképzelni az új fiút, ezesetben a két támadó lehetne Bajzát és Solomon, mögöttük a két szélen Zeljkovic és Horváth Zsolti, középen Olivér és Scepanovic, esetleg Regedei. Hangsúlyozom, hogy mindez csak spekuláció, hiszen nem láttam még játszani Solomont, így csak feltételezni tudom, hogy milyen típusú játékos lehet. Viszont a tavalyi idényben is sokszor állt fel a csapat két támadóval, tavasszal általában Gyánó és Lovrencsics játszottak együtt elöl. Az utolsó hét fordulóban Gyánó 9 gólt és 4 gólpasszt jegyzett, Lovrencsicsnél ez a szám 4+7 volt ( az asszisztokat sokszor egymásnak adták). Látszik tehát, hogy milyen jól működött, amikor volt egy játékos, aki tapasztaltabb, sokszor rutinnal, helyezkedéssel oldja meg a feladatát és mellette egy gyorsabb, többet mozgó, az előkészítésben jobb játékos volt. (mondjuk ezzel nem mondtam újat...) Ilyen páros lehet(ne) most Bajzát és Solomon. Persze biztosat nem tudunk mondani, úgyhogy a találgatást itt fejezzük is be, a magam részéről sok sikert kívánok az újaknak és a régieknek is. Aki szeretné, már szombaton megnézheti a csapatot, amikor elvileg a Komlón játszunk edzőmeccset. !UPDATE! Tévedtem, Kovácstelepen lesz edzőmeccs a Baja ellen!